gillzia

Értesítettek minden fontos személyt. Nikolas is befutott, atyja jó eséllyel csajozni tűnt el. Persze, pont ilyenkor elérhetetlen. A könyvtáras betörés, szemlátomást kényelmetlenül érintette Heinrichet, de Ilona figyelmét megragadta az a bizonyos szemvillanás, ami általában akkor tűnt fel a tremeren, amikor a klánjával kapcsolatosan tervezgetett. mindenesetre átköltöztek a Sárga Tengeralattjáróba, a Nyugatival szembe, hogy a nappalt biztonságban töltsék el, távol a menedékeiktől. Másnap este már meg sem lepődtek, amikor az ablakon kinézve Uzsok bandája fényezte a bakancsát. Telefon, naná, hogy kilőtték a mobilszolgáltatást. Gyors körértesítése a ghouloknak, aztán futás, már megint. Heinrich letrükközte a kotériát egy emelettel lejjebb, miután realizálódott a veszély az ismerős bőrkabátos alakok személyében. Ablakon ki, csak, hogy felbukkanjon a semmiből egy felemás szemű alak, és gyengéden vicsorogjon a talajt fogó vámpírokra. Kocsiba be, ez a múltkor is működött. Gáz. Gáz. Gáz van. Fék...

- Hű, de rohadt randa vagy! Csendes, unalmas este, tavaszi időjárás január végén, csiripelnek a madarak, a gótok rajzanak a szombat este felé. Az összeesküvések gyártása csak egy ideig volt szórakoztató, Ilonának egyszerűen szüksége volt már a szociális életre. A vámpírok pont a leghosszabb éjszakákon szüneteltették a közösségi eseményeket, így kénytelen volt átruccanni a közeli gótbuliba - itt még a részegek számára sem meglepő jelenség a csupaharisnya, csupagéz jelenség. A többiek csupán Ilona gótpánkosított kiadását látják, amikor előjön az árnyékokból. Ideális hely, naagy lelkidrámák a sarkokban, ráadásul közel van. Lizának nyilván más indítékai lehettek - talán a drámák szítása -, de ő is ugyanitt kötött ki. Szerencsére. Simeon állítólagos ghouljának megjelenése egy kissé felcsigázta Ilona érdeklődését - bár szinte egyáltalán nem ismerte a malkavitát. Mint kiderült, néhai malkavitát. Utálom, mindig futni kell, nyöszörgött gondolatban, amikor a Gyár udvarán földet fogott három lob...

Bent valami csattant és reppült, Ilona leszólt, h gáz van, aztán kinylít az ajtó. Belépett, eloltotta a lángoló gézdarabot, miközben Zebulon úr nagyon finoman hárította a két delikvens ütéseit - nehogy idő előtt elporladjanak. A rendelés karózott vámpírokra szólt, nem két zacskó hamura. Trimmer úr benyomult a szobába, a földre parancsolta az egyiket, és megpróbálta megkarózni. Sikertelenül. Ilona udvariasan megvárta, hogy előreengedjék, utána szépen átszúrta a fakarókat mindkét delikvens szívén. Még leráztak egy érdeklődőt, átmosott aggyal, aztán a Nosferatu elcipelte a hullákat a teherautóba, hívták Viktort, a takarítót, majd távozott a társaság Dunaújvárosból. A hiányos kotériát nem lehet pótolni kétbalkezes Ventruekkal.

- Akkor majd improvizálunk! - és ezzel Trimmer úr lezártnak tekintette a kérdést. Igazából már onnantól kezdve annak tekintette, hogy Zebulon kijelentette, nem érzi szükségét az erőfitgtatásnak, és Trimmer úrra hagyja a kis csapat vezetői szerepét. Ilona felsóhajtott. A terv végre összeállt, és már majdnem minden részlet tiszta volt. Neki csak annyit kell tennie, hogy megkeresi a delikvenseket, és jelzi, ha elindulnak. Aztán leelőzi őket, csatlakozik a lakás előtt várakozó másik háromhoz, Fátyolba burkolja az idősebbik gangrelt, és amikor a ventrue a lakás előtt elkapja az egyik delikvens tekintetét, hátulról megkarózzák őket, kihasználva azt a pillanatot, amíg még nem támadnak. A bármi balul üt ki kérdésre csak az improvizáció válasz született. Nyomasztó. Jóformán ismeretlen vértestvérekkel együtt megy kommandózni - nem mintha attól tartott volna, hogy bárki meglátja, de... Ilona őszintén remélte, a társai értenek a feladatukhoz tisztségüknek megfelően. Ha korábban tájékoztatják, t...