Safie-Saville

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Daelith

Tisztelt Anyám! Nem tudom, mi történt feléd, nem tudom, hogy valaha elküldöm-e ezt a levelet neked, de valami remény még él bennem az elmúlt idők eseményei ellenére is. Tudom, talán nem eléggé megfontolt hozzáállás a származásomhoz képest, de nem bánom oly nagyon, hogy hirtelen kikerültem a dorani kolostorból a nagyvilágba. Az jobb lett volna, ha levizsgázhatok előtte rendesen - de a magiszter túl hatákonyan parancsolt ki a városból. Igen, lényegében menekülnöm kellett, a fajtám elől, és nem tudom, miért. Semmit nem tudok róluk. Nem értem a kapott jeleket, nem értem a veszélyt, amit jelenthetnek - és mintha valaki követne Doran óta. Haonvellben töltöttem egy évet, amíg a háború miatt lezárták a várost. Barátságos város, tökéletes kiindulópont volt. Megtanultam ellátni magamat, hasznosítani képességeimet, és sikerült beilleszkednem egy gyökeresen különböző társaságba, mint amiben eddig forogtam. Az utak megnyitásakor feltámadt bennem a vágy, hogy útra keljek, hívást éreztem, ezért elind...
További információk

Levél Anatolijnak 1.

  Drága Tolja! Szerintem egy sor, és kifogy a tinta - de muszáj írnom. Ha netán nem lesz rá máskor módom. Tudom, nagyon drámaian hangzik, de úgy tör rám a kétségbeesés, hullámokban, mint magas láznál a hidegrázás. Nem tudom, hogy vége lesz-e. Nem tudom, hogy mi lesz - semmit se tudok, és egyszerűen… elfogytam. Szégyenszemre összezuhantam egy kibaszott goblintábor sarkában, és fogalmam sincs, mennyi időn keresztül próbáltam levegőt venni, és nem lekaparni az arcomat, a sebeket a jobb karomról, meg nem nagyon hangosan zokogni. Csak… azt akarom mondani, hogy… … semmit sem bánok, jó? Mindenre emlékszem. Odaátról. Az Arct,,cqec. Róla.   Vannak dolgok, amiket meg kell tenni. Jó, leírom, mi történt. Hátha ebből a levélből tudhatod csak meg a részleteket. Nem hiszem, hogy a többiek… tudnának mindent. Visszajöttek az emlékeim, és ezzel együtt az árulásoké is. Nem számít az idő. Minden most történik. Irina sikítva ugrik nekem. Ő támad először. Ha nincsenek ott mások, tényleg kikaparja a...
További információk

Quest II.

Aztán az események csak fokozódnak. Párizs felé vonattal mentem, mert nem szerettem volna a buszállomással problémázni, eltévedni Párizsban meg ilyenek - a vonatállomásról legalább minimálisan ismertem, h merre van a metró. Aztán felszállt egy fabőrű alak, és a felbukkanása pillanatában kiszúrtuk egymást. Éreztem én, hogy ez minden, csak nem jó - és igazam lett. Odajött, és beszélgetést kezdeményezett, közben udvariasan felhívta egy pisztolyra a figyelmemet, amivel a kabátja alól rám céloz. Meg, hogy akár el is engedhetem a sajátomat, mert ő gyorsabb lesz. Bemutatkozott valami Paulként, aztán tisztázta, hogy ő egy elcserélt fejvadász, embereket szokott leszállítani a megrendelőinek, most épp egy elcseszett küldetés után van, és értem szép pénzt kaphatna. De azért beszéljek magamról, mert fáradt, és nem szeretne különösebb kellemetlenségeket magának, szóval, ha a beszélgetés alapján úgy dönt, akár el is enged. Itt már éreztem, hogy engem nem hagy nyugodni a sors, mindenáron magamról k...
További információk