Súra
Sűrű hétvége volt. Mondhatnám, hogy sűrű év, de a sűrű kifejezés nem fedi le az eseményeket, amik az elmúlt 12 hónap során kiforgatták az életünket, mint egy migrénes fejfájás. Nem tudom, miért választottam... minek választottam pont a Fátyol Őrzői rendjét. Ha önmagamnál szenvedélyesebb lennék, akkor simán kiálthatnám a mindenhol körülvevő lelki éjszakába, hogy miéééért, de még csak ez sincs. Csak az időnként felmerülő kérdőjel, hogy miért éri meg nekem. Nincs más magyarázat, mint az, hogy tulajdonképpen élvezem a helyzetet. Talán a kamaszkori álmok valamilyen beteljesülése ez az egész titkosügynökösdi, meg az, hogy valódi felelősséget kaptam a kezembe - hisz eddig is szerettem érezni, hogy én vigyázok a többiekre, és képes vagyok a szükségesekre a közös érdekeink szolgálatában. Amikor feladtam a rendőrségen Anita "jegyesét", akkor is ugyanaz hajtott, mint amikor a természetvédőt kellett beköpnöm. Nem, ez nem igaz. Eddig nem áltam megfigyelés alatt - maga a tény kérdésessé te