Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2016

Elysium előtt

Álmok. Jane White nem azért volt dühös, mert megint takaríthatott a cellájában, nem is azért, mert még rövidebb lett az alvása, de még csak nem is azért, mert rémálmai voltak. Azokhoz hozzászokott – gyertyafényes vacsorák, ahol a jól megfőzött ujjak lágyan csusszannak, és a gondosan manikűrözött kézen a körömlakk színe megy a terítékhez. Nem kérdezte, miért kellett a hölgyet még leadás előtt elkísérnie a kozmetikushoz, és, őszintén szólva, jobban is örült így.  Lélegezz. Be négyet, tartsd bent, ki négyet, minden levegőt, ne vegyél több levegőt. Hunyd le a szemed, nyisd ki, és engedd be a sötétséget, hogy kitöltse a testedet a levegő helyett. Jól van. Erősebb vagy a képeknél. Most nézd meg, valjójában mit álmodtál. Azért volt dühös, mert az álmokat kívülről erőszakolták rá, és ez azóta nem történt meg, hogy az a féreg Luxorban… Jól van, ideje eltörni valamit. Apró darabokra az üveglap maradékát. Elmorzsolni a bőrén, a bőrében az üvegszilánkokat, figyelni véres útjukat, amit a bőrére

Anja utolsó üzenete

A Magus tarot kártya tartalma Nem biztos, hogy lesz időm jobban összerakni , ahogy oldalra nézel, elkapod primogéned pillantását rózsaszín-piros hajzuhataga mögül. Kösz, Patrik, jegyzi meg Adrian a fejedben, már halványul, vagy visszavonult, nem tudod. Ezek mindig sokat beszélnek, használd ki! ujjaiddal finoman simogatni kezded a zsebedben bújó lapokat, Tedd hozzá, hogy ha ezeket a gondolatokat olvasod, akkor tudd, hogy Anja Hávarsdottir vagyok, és... Miért kell tudniuk ezt a nevemet? Bár humorérzék lett volna abban a könyvben összeszorul a gyomrod, és újra a kártyára koncentrálsz, a Mágus jó lesz, itt van előtted, nem? --… ezek nálatok is mindig ennyit beszélnek? — vigyorog rád a még makulátlan atlétatrikós srác, akinek arcát árnyékok kerülgetik. Fölétek örvénylő vízen úszó olajfoltként csavarodik az ég, hatalmas kastély karcolja a felhőket, falában embernek látszó testek, a vár oldalában többedmagaddal állsz. Egyszerre sokan lettetek, még rémlik a magányos ösvény, az

Árnyjárás

(jólvan, disclaimer: csak akkor olvasd el, ha tudod kezelni és elfelejteni a meta-információkat. én szóltam.) Zárt hely, a csempészeim által birtokolt, használaton kívüli raktár egy helyisége. Ablak nincsen, kívül az embereim figyelnek, hozhatod a sajátjaidat is, ha úgy érzed, hogy szükséged van rá. Mivel a Maszkabált ez a jelenség már sérti, ezért fokozott figyelemre van szükség. A szoba nem nagy, különböző erősségű fényforrásokat szereltettem be, gyertyától kezdve fényszóróig. Több gyertyát is látsz, talán már ismerősek - mind fekete festékkel van lekenve, vagy fekete viaszból, némelyik gyertyatartóban, némelyik már félig ráolvadva a tartójára. Ilyeneket használtam régebben is, amikor tanítottalak, és láttad már őket egy szertartásomon is még Skóciában, amit a nyájamnak tartottam. — Lehet, hogy néhol furcsa lesz, amit mondok, vagy ahogy mutatom a képességet — nem tudom máshogy, csak ahogy nekem tanította a mesterem — jegyzem meg, ahogy lassan felemelek egyet közülük, és a k