Aileen Yu Ba'ri
(veszettül röhögök. lassan három éve kering ez a sztori, a hangok megsúgták, én leközlöm. és néha úgy érzem játszatni akarnak engem is. X voltam.)
Születése napját, de még évét sem igazán jegyezték meg. Minek, ha úgyis csak akkor érdekes, ha feltűnik. Ha életben marad. Még nemzetségében se számított élőnek amíg meg nem érte a beavatási ceremóniát – talán szüleit leszámítva, de… Kyr származékok voltak mindannyian, az egész pereputty, kocsihajtóstul, bohócostul és a legutolsó dióárusnak is öröklött betegségei voltak. Vándormutatványosok, csepűrágók. A Külső Tartományokat járták, hozták vitték a híreket az elszórtan fellelhető, maguknak kyr gyökereket követelő rendek és nemzetségek között. A híreken kívül biztosították a megfelelő keveredést is, persze gondosan ügyelve legalább a látszatra, a sötétebb tónusú kráni emberek közül a szőkéket, fehér bőrű és fehér hajú embereket részesítették előnyben, illetve a nagyon kényesek számára megpróbáltak igazi kyr vérrel rendelkezőket felhajtani. De ezeket inkább maguknak tartották… ahogy Aileen nagyapját is. Az egyetlent, ahogy ez gyakran előfordult a vér tisztaságára ügyelők között (nem csoda, hogy a többi mind kihalt, jegyezte meg szarkasztikusan Aileen mentora, meglehetősen gyakran). Két nemzőképes utód született a nagyapától, s a nem várt sikeren felbuzdulva rögtön házasították a testvérpárt – akik aztán meglepően tökéletes párt alkottak, hasznára váltak a pereputtynak, a mindenhonnan összelopott tudáshoz könyvtárat is loptak, s nekiláttak kiépíteni a saját iskolájukat… de ez egy másik történet.
Szóval Aileen a vérfertőző nász ellenére viszonylag egészségesen és mi több, életképesen született. Gyenge szervezetét ellenpontozta gyorsasága, mind testileg, mind szellemileg, erre figyelt fel a karaván énekmondója, és több esélyes közé őt is beválasztotta. Mire Aileen elérte az 5 éves, észrevehető kort, addigra már csak ő maradt a mentor mellett tanítványként. Hogy ebben mennyi szerepe volt szülei könyvtárának és lelkes információ-felhalmozásának, nem tudni. Mindenesetre megfelelt a követelményeknek, hamarosan segédként lépett fel eddigi ágyúgolyó tevékenységét felváltva a mutatványokban. 12 évesen próbát tettek vele és egy másod-unokatestvérével, de az első vetélés (és az azt követő halálos baleset, ami a szerencsétlen férjet érte) után nem erőltette a család a vérvonal továbbvitelét. Sokkal több hasznát vették, hisz tehetségesnek mutatkozott a művészetekben, a párezer év alatt eltorzult kyr gyökerű kotorékkultúra továbbvitelében. Kifinomult mozgáskultúra, a fehérvér hullatása felett való kesergés közbeni intrikaszövögetésbe gabalyodott szívek enyhülése… izé. Itt senki nem mondta, hogy ami egyszerűbb az jobb – a jelszó, csűrd csavard, ha már nem tudod, mi az illúzió és mi nem, akkor megláttad a világosságot, és ne menj ki a fényre, ó ne.
Mentora élete végére teljesen megőrült, ezzel külön helyet biztosított magának előbb a mutatványok, később a Yu Ba’ri család emlékezetében, s úgy tűnik, Aileenre is ez a sors vár, ha megéri, természetesen. Érzékennyé hangolták a szépségre, az elmúlás és a Halál lidércfényére, csak a gondosan beleoltott cinizmus nem engedte, hogy saját szemével nézzen át az alagúton. Meg Ranagollal se szeretne találkozni oly nagyon. Bár érzi a csodás felemelkedési lehetőségeket abban, hogy tengeri moszatként éledjen újjá, attól fél, még a végén újra Kránba kell megszületnie. Amíg nincs alternatíva, addig persze tiszteli a világot felügyelő hatalmat (persze hallott más helyekről, arra kifele, valami vékony csíkról, ahol nem ismerik el annyira Ranagol hatalmát, elvileg abból a punnyatag országból származik a népe is… nem akarja tudni. Vagy igen.
Egy idő után fontosabb, ide-oda küldözgetős és diplomáciai feladatokkal is megbízta a Pereputty, leginkább a más kyr származék nemzetségekkel való kapcsolattartásra. Teljes jogú tagja lett a Valaha kyrek voltak őseink, ma csak fehér vérünket hullatjuk szlengnevű bárdklánnak (ha ezen a néven bárki nem megfelelő rangú vagy kívülálló nevezi a gyülekezetet, az gyötrelmes hallás és elmekárosodás következtében veszti életét, még talán lelke is élőhalottként bolyong, furcsa dallamokat danonászva. Állítólag még az elfek Csontlitániáját is képes túlszárnyalni elmebomlasztó hatásában az összegyűlt bárdok összehangolatlan hangszereinek melódiája…)
A Család szoros kapcsolatot ápol egy bizonyos boszorkányklánnal, a kölcsönös segítségnyújtás jegyében, rendszeresen ellátják őket információval és szórakozással, némi ezüstnemű és egy csomó főzet ellenében (az utóbbiról tudnak, az előbbit talán elnézik). Az örökletes betegségek tüneteinek visszaszorítására, illetve bizonyos kiváltságosok élethosszabító főzeteket is innen szereznek be. No, meg az ellenszereket. Ahogy Aileen is.
Aileen 30 évesen szolgálatába szegődött egy vérfilozófusnak, Chiarnak, mindenféle behatárolhatatlan dolgokban segítségére volt, a Pereputty szemhunyása mellett szeretője lett, s egészen Chiar élete végéig mellette maradt. Még csak azt se lehet mondani, hogy olyan sokkal őrültebb lett, mint volt, bár meg kell hagyni, amikor 10 év elteltével visszatért a Családhoz, többen elkezdtek gondolkodni azon, hogy hamarosan mestere nyomába lép. Erre még várni kell, legalább addig, míg végleg visszatér, mert újult erővel tört rá a vándorlás kényszere, s egyelőre nem szándékozik a karavánnal együtt vonulni, inkább az információkat hozza-viszi, ahogy eddig. Most már messzebbre, és igen komolyakat. Legutóbbi küldetése alkalmával a szövetséges boszorkányklán egy tagjával ment el egy békeszerződést aláíratni.
Születése napját, de még évét sem igazán jegyezték meg. Minek, ha úgyis csak akkor érdekes, ha feltűnik. Ha életben marad. Még nemzetségében se számított élőnek amíg meg nem érte a beavatási ceremóniát – talán szüleit leszámítva, de… Kyr származékok voltak mindannyian, az egész pereputty, kocsihajtóstul, bohócostul és a legutolsó dióárusnak is öröklött betegségei voltak. Vándormutatványosok, csepűrágók. A Külső Tartományokat járták, hozták vitték a híreket az elszórtan fellelhető, maguknak kyr gyökereket követelő rendek és nemzetségek között. A híreken kívül biztosították a megfelelő keveredést is, persze gondosan ügyelve legalább a látszatra, a sötétebb tónusú kráni emberek közül a szőkéket, fehér bőrű és fehér hajú embereket részesítették előnyben, illetve a nagyon kényesek számára megpróbáltak igazi kyr vérrel rendelkezőket felhajtani. De ezeket inkább maguknak tartották… ahogy Aileen nagyapját is. Az egyetlent, ahogy ez gyakran előfordult a vér tisztaságára ügyelők között (nem csoda, hogy a többi mind kihalt, jegyezte meg szarkasztikusan Aileen mentora, meglehetősen gyakran). Két nemzőképes utód született a nagyapától, s a nem várt sikeren felbuzdulva rögtön házasították a testvérpárt – akik aztán meglepően tökéletes párt alkottak, hasznára váltak a pereputtynak, a mindenhonnan összelopott tudáshoz könyvtárat is loptak, s nekiláttak kiépíteni a saját iskolájukat… de ez egy másik történet.
Szóval Aileen a vérfertőző nász ellenére viszonylag egészségesen és mi több, életképesen született. Gyenge szervezetét ellenpontozta gyorsasága, mind testileg, mind szellemileg, erre figyelt fel a karaván énekmondója, és több esélyes közé őt is beválasztotta. Mire Aileen elérte az 5 éves, észrevehető kort, addigra már csak ő maradt a mentor mellett tanítványként. Hogy ebben mennyi szerepe volt szülei könyvtárának és lelkes információ-felhalmozásának, nem tudni. Mindenesetre megfelelt a követelményeknek, hamarosan segédként lépett fel eddigi ágyúgolyó tevékenységét felváltva a mutatványokban. 12 évesen próbát tettek vele és egy másod-unokatestvérével, de az első vetélés (és az azt követő halálos baleset, ami a szerencsétlen férjet érte) után nem erőltette a család a vérvonal továbbvitelét. Sokkal több hasznát vették, hisz tehetségesnek mutatkozott a művészetekben, a párezer év alatt eltorzult kyr gyökerű kotorékkultúra továbbvitelében. Kifinomult mozgáskultúra, a fehérvér hullatása felett való kesergés közbeni intrikaszövögetésbe gabalyodott szívek enyhülése… izé. Itt senki nem mondta, hogy ami egyszerűbb az jobb – a jelszó, csűrd csavard, ha már nem tudod, mi az illúzió és mi nem, akkor megláttad a világosságot, és ne menj ki a fényre, ó ne.
Mentora élete végére teljesen megőrült, ezzel külön helyet biztosított magának előbb a mutatványok, később a Yu Ba’ri család emlékezetében, s úgy tűnik, Aileenre is ez a sors vár, ha megéri, természetesen. Érzékennyé hangolták a szépségre, az elmúlás és a Halál lidércfényére, csak a gondosan beleoltott cinizmus nem engedte, hogy saját szemével nézzen át az alagúton. Meg Ranagollal se szeretne találkozni oly nagyon. Bár érzi a csodás felemelkedési lehetőségeket abban, hogy tengeri moszatként éledjen újjá, attól fél, még a végén újra Kránba kell megszületnie. Amíg nincs alternatíva, addig persze tiszteli a világot felügyelő hatalmat (persze hallott más helyekről, arra kifele, valami vékony csíkról, ahol nem ismerik el annyira Ranagol hatalmát, elvileg abból a punnyatag országból származik a népe is… nem akarja tudni. Vagy igen.
Egy idő után fontosabb, ide-oda küldözgetős és diplomáciai feladatokkal is megbízta a Pereputty, leginkább a más kyr származék nemzetségekkel való kapcsolattartásra. Teljes jogú tagja lett a Valaha kyrek voltak őseink, ma csak fehér vérünket hullatjuk szlengnevű bárdklánnak (ha ezen a néven bárki nem megfelelő rangú vagy kívülálló nevezi a gyülekezetet, az gyötrelmes hallás és elmekárosodás következtében veszti életét, még talán lelke is élőhalottként bolyong, furcsa dallamokat danonászva. Állítólag még az elfek Csontlitániáját is képes túlszárnyalni elmebomlasztó hatásában az összegyűlt bárdok összehangolatlan hangszereinek melódiája…)
A Család szoros kapcsolatot ápol egy bizonyos boszorkányklánnal, a kölcsönös segítségnyújtás jegyében, rendszeresen ellátják őket információval és szórakozással, némi ezüstnemű és egy csomó főzet ellenében (az utóbbiról tudnak, az előbbit talán elnézik). Az örökletes betegségek tüneteinek visszaszorítására, illetve bizonyos kiváltságosok élethosszabító főzeteket is innen szereznek be. No, meg az ellenszereket. Ahogy Aileen is.
Aileen 30 évesen szolgálatába szegődött egy vérfilozófusnak, Chiarnak, mindenféle behatárolhatatlan dolgokban segítségére volt, a Pereputty szemhunyása mellett szeretője lett, s egészen Chiar élete végéig mellette maradt. Még csak azt se lehet mondani, hogy olyan sokkal őrültebb lett, mint volt, bár meg kell hagyni, amikor 10 év elteltével visszatért a Családhoz, többen elkezdtek gondolkodni azon, hogy hamarosan mestere nyomába lép. Erre még várni kell, legalább addig, míg végleg visszatér, mert újult erővel tört rá a vándorlás kényszere, s egyelőre nem szándékozik a karavánnal együtt vonulni, inkább az információkat hozza-viszi, ahogy eddig. Most már messzebbre, és igen komolyakat. Legutóbbi küldetése alkalmával a szövetséges boszorkányklán egy tagjával ment el egy békeszerződést aláíratni.
Megjegyzések