Súra - Harc

Az elhagyatott építkezési területen csak a két, kissé megviselt autó állt egy kis csoport emberrel. Az egyiküket a csomagtartóra fektették fel, mellkasából karó állt ki, vele szemben egy nagydarab férfi. Mellette két csinos szőke nő, elegáns ruhában, kisminkelve, mintha egy állófogadásra érkeztek volna épp.
Egy pillanattal később az egyik nő a földön, mellkasán vörös folt kezdett terjedni...
Egy pillalnattal hamarabb az egyik kocsiból kivágódott egy srác, ráugrott a magasabbik nőre, és a földre döntötte. A golyó a srác combját súrolta csak.
A másik nő visszaszaladt a sportkocsihoz, és szinte azonnal el is indult, a férfi meg a mozdulatlan testet gyömöszölte be a másik kocsiba, míg a két mágus a földön odakúszott hozzá. A földről hirtelen árnyékok sűrűsödtek a kocsi köré. Egy pukkanás, és felhasadt az egyik kerék gumija. Mire sikerült mindenkinek beülnie és indulni az autóval, egy másik kerék is leeresztett. Elgurultak még az egyik félig kész épület tövébe, majd a kocsit vezető férfi lefékezett.
- Rendben vagy? - hajolt előre Súra aggódva a hátsó ülésről Nate-hez.
- Megvagyok.
- Szálljunk ki - nézett a többiekre a nő, majd aggódva szemügyre vette a mellé ültetett testet.
- Elkapom - mondta Logan, magához vette a puskát majd kimászott a kocsiból, és sietve elindult abba az irányba, amerről a mesterlövészt sejtették. Súra kiterjesztette figyelmét, a környezetre, amíg meg nem érezte Nate és Logan szellemének csillanását. A szűk körben, amire kiterjedt az észlelése, nem volt más tudat.
-Bújjunk el a közelben, és figyeljünk! -Súra is kiszállt, kezében szorongatva a rendőrtől kapott pisztolyt. Besiettek a falak árnyékába, és lekuporodtak. Az éjszaka csöndjében csak a lélegzetük hallatszott hosszú másodperceken keresztül. Súra a szívverését mindennél hangosabban érezte, ahogy várta, hogy Logan végre rábukkanjon a támadójukra. Valami zörgött előre, és hirtelen a nyakából indulva elöntötte a fájdalom, ahogy a földre zuhant...
Súra a szívverését mindennél hangosabbnak érezte, ahogy várta, hogy Logan végre rábukkanjon a támadójukra.
- Hasra! - kiáltott fel Nate, Súra pedig halvány déja vu-vel vetette magát a földre. Vállába csapódott a fájdalom, odakapott, érezte, hogy kiszakadt a kabátja, és a fájdalom nedves. Véresen húzta vissza a kezét, miközben próbálta száját összeharapva meghúzni magát a fal tövében.
- Engedjétek el, semmi esélyetek nincsen! - szólalt meg egy ismeretlen hang Nate felől.
- A kocsiban hagytuk! - vágta rá Nate azonnal, még meg is mutatta az irányt. Az idegen azonnal elrohant az egyedül hagyott kocsi irányába.
Súra közben észlelte, ahogy Logan is visszaérkezik, és rövidesen lövéseket hallott a fal túloldaláról. Dulakodás, hörgés, majd egy hatalmas robbanás. Aztán még egy. Nem mert kinézni, tudta, hogy úgyis csak útban lenne, úgyhogy csodálkozva látta, hogy Nate kimegy. Óvatosan kikukucskált a fal mögül.
Logan és az ismeretlen férfi a földön hevertek kormosan, egyikük sem mozgott. Pár méterrel odébb Zejdenko kúszott kicsit elszenesedve a kerítés irányában. Lassan feltápászkodott, és egyre gyorsuló tempóban haladt. Nate elvette a földről a Logan mellett heverő fegyvert és utána rohant. Szikrázó lövés - Súra feje megsajdult -, a férfi teste meggyulladt a golyó nyomán és nem mozgott tovább.
Súrának közben eszébejutottak a többiek, és felhívta őket.
- Öcsi, gyere, gáz van. Nem tudtunk kijutni.
Mire Nate visszaérkezett, a sportkocsi is befordult az épület mellé. Valaki megmozdult Nate mögött, és lassan felkelt. Logan volt az, már amennyire látszott a szétroncsolt és félig leégett ruhából. Arcát széles vicsor torzította el, szemfogai hatalmasra nőttek, úgy tűnt, mint aki pillanatokon ráveti magát valakire. Nate egy pillanatig dermedten állt, majd felemelte a fegyvert és megint lőtt, mágikus pontossággal. Loganban felszikrázott a lövedék, repült egy métert hátra, és ő sem mozdult többet.
- Vigyük el Zejdenkót Maxhez - sziszegte Cynthia, aztán kiszállt a kocsiból és telefonált az ő fejeseinek.
Összeszedték Zejdenkó testét, berakták a csomagtartóba, majd elhajtottak.