Vasárnap hajnalban azon gondolkodni, hogy vajon milyen filmben szerepel az a férfi, akinek az ágyából kikeltem, mert felhívott egy barátnőm, hogy meghalt  egy közös ismerősünk - a táskámban pisztoly, és nem tud rólam semmit, egy szórakozóhelyről, a pultból hozott el magával a hotelszobába -, na, az vicces.

De most tényleg. Képzeld, Suzanne, megint megjelent Guido. A "nemgót" a Fagyöngyből, a kontinentális reggelivel. Adott egy névjegykártyát a múltkor, persze nem hívtam fel. Mert minek. Asszem, örülök, hogy ennek ellenére megjelent. Komolyan mondom, a halandó pasik kitartóbbak, Patrick pl felhívott az első találkozás után - annak meg örülök, h a félresikerült randi után már nem keres. Most meg ez a fickó... aki örökké akar élni. Meg el akar magával vinni engem. Legalábbis ezt olvastam ki a szívéből. Azt hiszem, most kezdett el érdekelni.Egy hónap múlva vissza kell jönnie, vagy balszerencséje lesz az utakon. Addig viszont szerencsét hozok rá...

Szombaton Renée-vel ebédeltünk és filmet néztünk és dumáltunk egy csomót. Valóban van metszete az ízlésünknek. Ó, igen.

A héten meg beindult a Fagyöngy hétköznapi műszakja is, úgyhogy drasztikusan csökkent a szabadidőm. Olvasom a szellemes-könyveket, amiket Sévere-n keresztül Adrian javasolt, levelezőlistákon kutakodom, voltam Aimée-nél - ó, szerdán megyek JJhez, beszélek vele a Sövényről...

---
és megerősítem, az elmúlt hetek legjobb hétvégéjén vagyok túl. még kicsit sajnálom is, hogy egy hónap, az egy hónap. addig mondjuk kitalálhatok rendes hobbit is magamnak, nehogymár a lőgyakorlatról kelljen mesélnem...

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ostrander Ilona

Barbara

Karel