A világ vége III.
Az első meglepetés az a tapéta volt, meg a furcsa öltözékű doktor nemváltása. A világ instabil, illetve nem az, csak a betolakodó jelenlétük kicsit meghintáztatta a valóságot. Dr. VanH, Martin, most leginkább parafizikus, térmágus. Meg egy rövid időre beszélgettek Sofie Valakivel is, aki Janie 10 évvel idősebben, meg nem elrabolva, hanem az időmágus, aki lehetett volna Janie, amennyiben. Amennyiben ez egy másik világ ugye.
Lassan állt össze valami következetes dologgá az események láncolata. Persze, amikor először ébredtek a kórházi ágyakon, minden személyes holmi nélkül, és beszélgettek el a vámpírral,akkor még mindenféle előretervező megfontolásaik is voltak, például a drog első használata határozott paranoiával töltötte el Janie-t. Aztán örült neki, hogy nem lett igaza.
Igazából azt sem bánta, hogy visszanyerte az eredeti arcát. Mert ez legalább azt jelentette, hogy vannak stabilabb pontok az életében, még akkor is, ha épp egy másik világban hallgatják, hogy 10 éve szűnt meg az övék, és, hogy nekik kell megmenteni.
Tulajdonképpen nem bizonyult olyan nehéznek a feladat, bár természetesen nem is volt esélyük felkészülni arra az élményre, amikor ketten férfitestben - egyikük ráadásul valami gazdag arabként -, kényszerülnek kísérni a szemlátomás nemesasszonyt, hát perszehogy felfigyelnek rájuk. Aztán, mielőtt nagyobb probléma lett volna, sikerrel megtalálták az egyik elcseréltet is, így hamarosan rövidre zárhatták a történetet a fogadóban, az elcseréltek hittek nekik, aztán még a titokzatos ügynök is hagyott nyomokat maga után, az Éj Úrról derült ki, hogy milyen kellemetlen ügyletbe bonyolódott a helyiekkel. Valamit szerencsétlenkedtek úgy körbe-és balra, Najla felkent egy fetchet a plafonra, végül az egyik a három elcseréltből menekülésre kényszerítette az ügynököt - de sajnos ebbe belehalt.
Sikerrel jártak, mindent összeadva.
Következőnek egy három-testőrös összeesküvő helyébe és házába kerültek, miután ráébredtek, hogy az égvilágon senkit nem érdekel a nemeshölgy szobájában a két férfi (illetve csak egy, mert a másik az nő volt férfiruhában), addig agyaltak, amíg fel nem bukkant a helyi elcserélt smaragd uralkodó, akit már meg tudtak arról győzni, hogy lépjen le, mert valószínűleg őt akarják bántani. Így is tett, újabb pipa. Aztán a szabadkőműves vámpírvadász ikrek, Janie-ősök, akik a nagy szertartástigyekeztek megakadályozni, amiben mellesleg a négy kristály erejébe rondítottak volna bele, siker, és visszaérve kiderült, hogy a világuk megmenekült.
És akkor irány 1903, Orleans, Janie örömmel vette tudomásul, hogy a dédanyja testét kapta kölcsön, és segítségül még egy jós elcserélt is melléjük állt, mert a jelenlegi városnak marha fontos éenne legyőzni a jelenlegi zsarnokot. És minden bizonnyal az időutazóknak is ez a célja.
Hosszas agyalás után végül a terv az, hogy az egyikük ecsábítja a Borostyán lovagot, a szívéből kinyert tőrrel meg megöli a Zsarnokot, amíg a másik ekttő biztosítja a túlélést és a figyelemelterelést.
Lassan állt össze valami következetes dologgá az események láncolata. Persze, amikor először ébredtek a kórházi ágyakon, minden személyes holmi nélkül, és beszélgettek el a vámpírral,akkor még mindenféle előretervező megfontolásaik is voltak, például a drog első használata határozott paranoiával töltötte el Janie-t. Aztán örült neki, hogy nem lett igaza.
Igazából azt sem bánta, hogy visszanyerte az eredeti arcát. Mert ez legalább azt jelentette, hogy vannak stabilabb pontok az életében, még akkor is, ha épp egy másik világban hallgatják, hogy 10 éve szűnt meg az övék, és, hogy nekik kell megmenteni.
Tulajdonképpen nem bizonyult olyan nehéznek a feladat, bár természetesen nem is volt esélyük felkészülni arra az élményre, amikor ketten férfitestben - egyikük ráadásul valami gazdag arabként -, kényszerülnek kísérni a szemlátomás nemesasszonyt, hát perszehogy felfigyelnek rájuk. Aztán, mielőtt nagyobb probléma lett volna, sikerrel megtalálták az egyik elcseréltet is, így hamarosan rövidre zárhatták a történetet a fogadóban, az elcseréltek hittek nekik, aztán még a titokzatos ügynök is hagyott nyomokat maga után, az Éj Úrról derült ki, hogy milyen kellemetlen ügyletbe bonyolódott a helyiekkel. Valamit szerencsétlenkedtek úgy körbe-és balra, Najla felkent egy fetchet a plafonra, végül az egyik a három elcseréltből menekülésre kényszerítette az ügynököt - de sajnos ebbe belehalt.
Sikerrel jártak, mindent összeadva.
Következőnek egy három-testőrös összeesküvő helyébe és házába kerültek, miután ráébredtek, hogy az égvilágon senkit nem érdekel a nemeshölgy szobájában a két férfi (illetve csak egy, mert a másik az nő volt férfiruhában), addig agyaltak, amíg fel nem bukkant a helyi elcserélt smaragd uralkodó, akit már meg tudtak arról győzni, hogy lépjen le, mert valószínűleg őt akarják bántani. Így is tett, újabb pipa. Aztán a szabadkőműves vámpírvadász ikrek, Janie-ősök, akik a nagy szertartástigyekeztek megakadályozni, amiben mellesleg a négy kristály erejébe rondítottak volna bele, siker, és visszaérve kiderült, hogy a világuk megmenekült.
És akkor irány 1903, Orleans, Janie örömmel vette tudomásul, hogy a dédanyja testét kapta kölcsön, és segítségül még egy jós elcserélt is melléjük állt, mert a jelenlegi városnak marha fontos éenne legyőzni a jelenlegi zsarnokot. És minden bizonnyal az időutazóknak is ez a célja.
Hosszas agyalás után végül a terv az, hogy az egyikük ecsábítja a Borostyán lovagot, a szívéből kinyert tőrrel meg megöli a Zsarnokot, amíg a másik ekttő biztosítja a túlélést és a figyelemelterelést.
Megjegyzések