Vera Rakovszky
ohh, újabb vérszopó szenvelgései. X-en keresztük Verától, fogadjátok.... szeretettel. :sick:
Talán egy nappal távlatából tisztábbak az események. Talán nyugodtabb vagyok, rögtön az ébredés után. Réka már felébredt, de egyelőre nem szól, csak ül, és gondolkodik. Azt hiszem, aludna tovább, de nem bír.Ha ezt megírtam, megpróbálok beszélni vele. Tudom, hogy szüksége van rá. Nem így terveztem.
Péntek este még minden fogaskerék jól illeszkedett a másikba - egy kivételével. De, bármennyire is titkolni igyekeztem magam előtt, reménykedtem benne, hogy Kephamos mégsem Garrick-et küldi maga helyett, és így tökéletesen célt érek. Bár, arra is volt tervem, ha nem jelenik meg, hiszen akkor én lépek Atyám nevében, maximum többet kell kavarnom a szálakat ahhoz, h elégedett legyen.
Eljött a régi kotéria: Antonio, akinek oda szándékoztam adni Kephamos levelét, amiben megzsarolja, hogy aztán felajánljam a segítségem; Krisha, mert nem bírtam kihagyni a meghívását, hamár újra felbukkant Magyarországon. Két holdkóros, az Árpád kutató, egy levéllel, amit Atyám kezébe szántam, mert értékesnek tűnt, meg egy Salzburgból sebbel-lobbal ideért fodrász. Őt inkább saját célokból hívtam - olyan könnyű alanynak tűnt, elveszett, idegen az országban. Angelica, azzal a furcsa karkötővel és egy régi tartozással - ezzel neki is szívességet teszek, ha találkozik Kephamosszal. Geo, mint mindig. Említett valami magyarvonatkozású iratot, s bár enélkül is elhívtam volna, de így legalább úgy tűnik, h tennie kell a segítségemért.
Végül a kiszemeltem, Réka, aki miatt az egészet megszerveztem - meg a kis barátnője, valami friss vámpír.
Jó lapjaim voltak - csak az ász hiányzott, s nem is számítottam rá, hogy más kezébe kerül.
Talán egy nappal távlatából tisztábbak az események. Talán nyugodtabb vagyok, rögtön az ébredés után. Réka már felébredt, de egyelőre nem szól, csak ül, és gondolkodik. Azt hiszem, aludna tovább, de nem bír.Ha ezt megírtam, megpróbálok beszélni vele. Tudom, hogy szüksége van rá. Nem így terveztem.
Péntek este még minden fogaskerék jól illeszkedett a másikba - egy kivételével. De, bármennyire is titkolni igyekeztem magam előtt, reménykedtem benne, hogy Kephamos mégsem Garrick-et küldi maga helyett, és így tökéletesen célt érek. Bár, arra is volt tervem, ha nem jelenik meg, hiszen akkor én lépek Atyám nevében, maximum többet kell kavarnom a szálakat ahhoz, h elégedett legyen.
Eljött a régi kotéria: Antonio, akinek oda szándékoztam adni Kephamos levelét, amiben megzsarolja, hogy aztán felajánljam a segítségem; Krisha, mert nem bírtam kihagyni a meghívását, hamár újra felbukkant Magyarországon. Két holdkóros, az Árpád kutató, egy levéllel, amit Atyám kezébe szántam, mert értékesnek tűnt, meg egy Salzburgból sebbel-lobbal ideért fodrász. Őt inkább saját célokból hívtam - olyan könnyű alanynak tűnt, elveszett, idegen az országban. Angelica, azzal a furcsa karkötővel és egy régi tartozással - ezzel neki is szívességet teszek, ha találkozik Kephamosszal. Geo, mint mindig. Említett valami magyarvonatkozású iratot, s bár enélkül is elhívtam volna, de így legalább úgy tűnik, h tennie kell a segítségemért.
Végül a kiszemeltem, Réka, aki miatt az egészet megszerveztem - meg a kis barátnője, valami friss vámpír.
Jó lapjaim voltak - csak az ász hiányzott, s nem is számítottam rá, hogy más kezébe kerül.
Megjegyzések