hiszti
.... és igen, igen, sikerült. Talán, ha nem ezek a körülmények, ha Sandman nem mondja azt, amit, ha Hervé nem hal bele majdnem abba, hogy segít, ha a jövőben nem olyan feladatokat kapnék, amikről nem beszélhetek, akkor nem akadok ki ennyire.
Miért kéne nekem odafigyelnem arra, hogy kinek mit mondok, hogyan tálalok és esetleg hogyan hazudok? Bár, ha minden ilyen után berúgok Renéevel, akkor hamarabb letudom a rettentő másnapokat.
Viszont bizonyos szempontból hasznos volt. Kicsit a helyük felé rendeződtek dolgok.
Az mondjuk szürreális volt, hogy az antikvitásban JJvel találtam magamat szembe. Ó, igen, pont így terveztem. A Borostyán udvar uralkodójával akartam lelkizni a nők hisztijeiről. De jól jött, ha csak azt tekintem, hogy magamtól jóval később jutott volna eszembe Renéevel beszélni... de hozzávéve azt, hogy még ürügyet is adott rá, hogy Hevét meglátogassam otthon...
Nem gondoltam volna, hogy magamtól hajlandó vagyok elmenni abba a házba. Bemenni. Olyan szinten rendezett, ami már-már pánikot vált ki belőlem... szerencse, hogy a tulajdonosa maximum dühöt. Bár az tény, hogy ennyire rég hozott ki bárki is a sodromból. Á, nem, a régi Dzsini üvöltött volna már jóval hamarabb is, de az is biztos, hogy nem jutott volna el eddig, egyszerűen nem lett volna hozzá türelme.
Az van amit ő akar, mi? Le-sza-rom. "Mert bajban voltál." ó, igen, szoktam. és nyilván minden vágyam az, hogy másokat is bajba sodorjak. pláne olyanokat, akik fontosak nekem. bazmeg, ha odajön hozzám az akció előtt, és közli, hogy ő így látatlanban ott lesz, akkor nem tudok vele mit kezdeni, max megpróbálom megígértetni vele, h nem beszél a cuccról minimum addig, amíg Jean sem, aztán tőlem...
Miért kéne nekem odafigyelnem arra, hogy kinek mit mondok, hogyan tálalok és esetleg hogyan hazudok? Bár, ha minden ilyen után berúgok Renéevel, akkor hamarabb letudom a rettentő másnapokat.
Viszont bizonyos szempontból hasznos volt. Kicsit a helyük felé rendeződtek dolgok.
Az mondjuk szürreális volt, hogy az antikvitásban JJvel találtam magamat szembe. Ó, igen, pont így terveztem. A Borostyán udvar uralkodójával akartam lelkizni a nők hisztijeiről. De jól jött, ha csak azt tekintem, hogy magamtól jóval később jutott volna eszembe Renéevel beszélni... de hozzávéve azt, hogy még ürügyet is adott rá, hogy Hevét meglátogassam otthon...
Nem gondoltam volna, hogy magamtól hajlandó vagyok elmenni abba a házba. Bemenni. Olyan szinten rendezett, ami már-már pánikot vált ki belőlem... szerencse, hogy a tulajdonosa maximum dühöt. Bár az tény, hogy ennyire rég hozott ki bárki is a sodromból. Á, nem, a régi Dzsini üvöltött volna már jóval hamarabb is, de az is biztos, hogy nem jutott volna el eddig, egyszerűen nem lett volna hozzá türelme.
Az van amit ő akar, mi? Le-sza-rom. "Mert bajban voltál." ó, igen, szoktam. és nyilván minden vágyam az, hogy másokat is bajba sodorjak. pláne olyanokat, akik fontosak nekem. bazmeg, ha odajön hozzám az akció előtt, és közli, hogy ő így látatlanban ott lesz, akkor nem tudok vele mit kezdeni, max megpróbálom megígértetni vele, h nem beszél a cuccról minimum addig, amíg Jean sem, aztán tőlem...
Megjegyzések