Levél Anatolijnak 2.

 
Drága Tolja!

Sikerült tintát szereznem tök olcsón, a csaj csak a receptet kérte cserébe, semmi különösebb szívességet, vagy akár pénzt, pedig a piacos vénájából azt is kinéztem volna. Csaj = Méda, aki velem együtt tudott belépni az elvarázsolt városba. Merthogy Bp. körül valami igen kemény védőmezsgye van, amit legalább annyira megkérdőjelezhető eszközökkel raktak oda, mint amit Prágáról tudok, ami nem kis teljesítmény.
Ilyen lelkizős rituálé volt, valami nehezen elengedhető dolgot kellett felajánlani, és így terjedt ki ránk is. Én pl azt ecseteltem, milyen bántó, hogy a prágaiak csak úgy kibasztak a párbaj után - és tök furcsa, de azóta ez nem bánt. Hála a Végzetnek, hogy nem mentünk bele elég mélyen a terápiába, mert így ezzel a felületes sérelemmel meg tudtam etetni őket is meg a Mezsgyét is… vajon azt várta volna bárki, hogy bűntudatom legyen Prága miatt? Nevetséges.
A bűntudat az az Éjszakai Őrség dolga, mondtad mindig is, és milyen igaz!

Az volt a mázlim amúgy, hogy nem kellett sokat várni arra, hogy a pestieket oda egye a fene a sátortáborba, ahol várakoznia kellett mindenkinek, aki a városba akart bemenni, különben a fasz tudja, hol lyukadok ki.

A budapestiek szétesettek, mint egy korhadt fában nyüzsgő rovarok, van benne valami rendszer, de lehet, hogy csak beleképzelem. Lelkesek. Őszinték, és a maguk módján nyitottak. Az elmúlt időszak megtépázta őket, a védelmük dacára igen kevesen gyűltek csak össze a védelmet megújítani hivatott rendezvényükön, és még csak az összes uralkodó se volt jelen. Höhö, az Ősz udvarból meg egyenesen csak az uralkodó volt ott, ami röhejes így majd hat év szupermisztikus Prága, meg a szentpétervári félkatonai veretés után.
Csillagszeműt már jobban kedvelem, mint a köcsög Vihót valaha tudnám. Azt a kétségbeesett arcot, amit a szöszi fejével vágott, amikor megtudta, hogy miért is száműztek Prágából! Szerencsétlen szerintem épp, hogy nagykorú - nem mertem megkérdezni, nehogy kamaszos dacból dobjon ki, úgyhogy egyelőre biztosra megyek, és kiskorúnak tekintem.
Nem volt nehéz meggyőzni arról, hogy engem akar az Ősz udvarba.

Oké, ez magyarázatra szorul. Tudom, hogy azt írtam többször is, mennyire elégedett vagyok a Tavasszal, a felfedezéssel és a vággyal, amit jelképez. Majdnem oda csatlakoztam megint. Imre, az uralkodó, roppant meggyőzően jelképezi az egészet, bár az ízlésemnek túlságosan lovagias…. Szóval Budapesten a Tavasz udvar egy életerős, egészséges évszak, lendülettel, mindennel ami kell … hahh, a cuki színes csaj is felbukkant, jut eszembe, amikor jártunk, emlegettem eleget… na, szóval. Minden adott lett volna ahhoz, hogy a Tavaszhoz kerülhessek. Vagy valami. Aztán kiderült, hogy itt az évszakok nem válogatnak, nem is tesznek igazán próbára - az uralkodók adnak feladatokat, és annyi.
Nyilván ki kellett próbálnom, hogy az ősz udvar mint mond. (Nem, nem azért, mert szőke, most írtam, hogy kiskorú!!). Sajna a nyár uralkodót nehezebb lett volna átverni, és nem olyannak tűnt, akit könnyen zavarba hoznék, a Tél uralkodó meg nem volt jelen, szóval…

És az az igzság, hogy… a félelem izgalmas. Idegesít. Le kell ismernem. Hagynom kell, hogy a magáévá tegyen, és utána legyőznöm. Mióta a kibaszott emlékeim visszajöttek, véletlenszerűen tör rám a félelem, a paranoia és a szorongás, és a tavasz eszközei ehhez kevesek. Nem vonhatom el a figyelmemet a mélyben szunnyadó szörnyekről többé.

Rendszeresen arról a hangról álmodok, arra riadok fel, aki nevet a párbaj alatt. Nem tudom, hogy valami… szellem volt-e, amit Szergej a védelmemre küldött (őszintén, lövésem sincs, mit csinált a fickó), vagy esetleg máshonnan ismerős.

Fuhh, amúgy… ez a Szergej… őszintén, nem néztem volna ki belőle azt, hogy ilyen simán lekezel engem is, meg az egész helyzetet. Van abban valami izgalmas, amikor egy férfi nem zökken ki, de játszmában is marad. Ugye? ;)

Ha akkor hajnalban nem tartja a hajam, hogy ne lógjon a hányásomba, akkor ma meg lennék róla győződve, hogy a szokásos arrogáns boszi, de mondjuk eszembe se jutott volna szobára menni hozzá, ha nem látom a lehetőségét, hogy akár szívjóságból is segítene. Fasz tudja. Jobb, hogy nem találkozunk. Minden szempontból.

Mert mondjuk itt az Iván, aki, mióta kiszedettem a betoncsizmából, határozottan tolja ezt a védelmező testőr szerepet, és annyira cuki lett ettől, hogy csak a te szavaid emléke tart vissza tőle, miszerint ha szeretném, h valóban hasznos és hűséges maradjon, ne dugjam meg, legalábbis ne túl hamar. És hát nagyon hasznos. De olyan cuki!

Jut eszembe, megvolt az első koncertem Budapesten!! Eléggé úgy ment, ahogy kellett - még volt letartóztatás és gyilkosság is, ráadásul én is gyanúsított vagyok, mert egy balfasz erőszakoskodott velem, szóval nekem van indítékom, I guess. De sajnálom, ha még én is értek a “nem”-ből, akkor tán elvárhatom mindenkitől. Utána úgy berúgtam, hogy nem mindenre emlékszem, és arra is egyre kevésbé… tuti volt valami Tánya? Tamara? Titanilla? Huhh. Egy dögös pultos, csak sajna volt neki faszija, aki túl hamar érkezett, és nem sokon múlt, hogy ránk nyitott raktárszobában.
… vagy az csak a kollégája volt, aki geci ideges volt, mert egyedül kellett vinnie a pultot?