Return home
Aztán hazajöttem. Másnap, bár esett fél méternyi hó,a zért kimentem az állomásra, és elcsíptem a déli vonatra az utolsó helyjegyet. A mi lett volna ha... kezdetű dolgokon meg faszság gondolkodni. Azért makacsul vissza-visszatért a gondolat, hogyha nem megyek ki, ha kiállok a sorból, ha odaadom a jegyet a mögöttem szentségelő utasnak, akkor talán hozok ajándékot Sinclairnek és a többieknek, meg több időt töltök a helyiekkel. Rossz érzés volt otthagyni Rouent.
Az utazás maga eseménytelen volt, hazaérve előbb Aiméehez ugrottam be, ott értesültem az elmúlt két hét eseményeiről, aztán az új lakásba.
Temetések, cégeladás, Aimée egyelőre nem érzi a lábát, lakáscserék követhetetlen fordulatai...
Mi Lilian lakását kaptuk meg a lánc végén, Avril és Zurria, ill. Jean lakunk ott, Sandman két házzal arrébb lakik a nőjével.Mostanra már hozzászoktam, sőt, megszerettem a lakást, és a jelenlegi állapotot, de... mostmár aztán örülnék, ha nem változna semmi egy darabig. Sok volt ez így nekem.
Jean meg Avril most épp együtt... laknak.
Vasárnap Sinclairrel ebédeltem, meg beszélgettünk, meg nála aludtam - ó, igen. Álomharcost nevelt belőlem. Nem, nem dugtunk, még mindig, vele sem. Ahhoz képest, hogy lassan mindenhonnan azt hallom vissza magamról, hogy megvolt az egész Borostyán udvar, meg még a Smaragdból is a java, még csak ... normális emberrel voltam. És még csak esélyt sem látok rá, hogy a sérültek közül jöjjek össze valakivel. Ehh.
Erről jut eszembe, szombat este a többiek odaadtak egy csomagot, ami a nevemre érkezett. Egy kőszemű pók-bross, Guidótól. Ennek örömére írtam neki SMS-t, hogy megérkeztem - válaszolt is, hogy majd vasárnap vagy hétfőn hív. Azóta se keresett. Aggódom. Telefonja nem elérhető, Zumieval utánanyomoztunk (komolyan, a csaj zseniális :D), meglett a vezeténeve, aztán megtaláltam a diplomamunkáját neten, ami alapján már 30-o felül van (nem, nem tűnt annyinak). Megtaláltuk a céget is, ahol dolgozik, de "városon kívül tartózkodik", és a mobilszáma... nem elérhető. Fákk. Remélem, csak szimplán ráparáztam.
Szerda reggel kapam új feladatot, el kell mennem Trierbe Anton hamvaival, és eltemettetni. Jövő hét szombat.
Csütörtök délután Noella felhívott, verselt valaki új érkezőről egy patakparton, úgyhogy taxiba ültem és hazahoztam egy bőrig ázott elcserélt csajt. Nagyjából magatehetetlen volt, gondolom az érkezés sokkjától, úgyhogy megküzdöttünk azért, hogy lefürödjön, eg egyen - meg aludni bírjon, nélkülem ugyanis nem akart elaludni.
Másnap reggelre már összeszedte magát, így kiderült, hogy alig beszél, ellenben a jelbeszédet ismeri, úgyhogy elvittük az apácákhoz, okítsák ki ők. Majd holnap reggel hazahozzuk.
Közben benéztünk Z-vel az antikvitásba Avrilhoz, majd szerzek onnan dolgokat szerintem.
Hervével, meg úgy tűnik, nem vagyunk beszélőviszonyban. Mióta .... veszekedtem (?) vele, azóta közvetlenül még csak nem is szóltunk egymáshoz. Pedig a parabolaantennánál pl. együtt szenvedtünk a dolgok kiadogatásán. Nem tudom, minek rágom ezen magamat. Namindegy.
Az utazás maga eseménytelen volt, hazaérve előbb Aiméehez ugrottam be, ott értesültem az elmúlt két hét eseményeiről, aztán az új lakásba.
Temetések, cégeladás, Aimée egyelőre nem érzi a lábát, lakáscserék követhetetlen fordulatai...
Mi Lilian lakását kaptuk meg a lánc végén, Avril és Zurria, ill. Jean lakunk ott, Sandman két házzal arrébb lakik a nőjével.Mostanra már hozzászoktam, sőt, megszerettem a lakást, és a jelenlegi állapotot, de... mostmár aztán örülnék, ha nem változna semmi egy darabig. Sok volt ez így nekem.
Jean meg Avril most épp együtt... laknak.
Vasárnap Sinclairrel ebédeltem, meg beszélgettünk, meg nála aludtam - ó, igen. Álomharcost nevelt belőlem. Nem, nem dugtunk, még mindig, vele sem. Ahhoz képest, hogy lassan mindenhonnan azt hallom vissza magamról, hogy megvolt az egész Borostyán udvar, meg még a Smaragdból is a java, még csak ... normális emberrel voltam. És még csak esélyt sem látok rá, hogy a sérültek közül jöjjek össze valakivel. Ehh.
Erről jut eszembe, szombat este a többiek odaadtak egy csomagot, ami a nevemre érkezett. Egy kőszemű pók-bross, Guidótól. Ennek örömére írtam neki SMS-t, hogy megérkeztem - válaszolt is, hogy majd vasárnap vagy hétfőn hív. Azóta se keresett. Aggódom. Telefonja nem elérhető, Zumieval utánanyomoztunk (komolyan, a csaj zseniális :D), meglett a vezeténeve, aztán megtaláltam a diplomamunkáját neten, ami alapján már 30-o felül van (nem, nem tűnt annyinak). Megtaláltuk a céget is, ahol dolgozik, de "városon kívül tartózkodik", és a mobilszáma... nem elérhető. Fákk. Remélem, csak szimplán ráparáztam.
Szerda reggel kapam új feladatot, el kell mennem Trierbe Anton hamvaival, és eltemettetni. Jövő hét szombat.
Csütörtök délután Noella felhívott, verselt valaki új érkezőről egy patakparton, úgyhogy taxiba ültem és hazahoztam egy bőrig ázott elcserélt csajt. Nagyjából magatehetetlen volt, gondolom az érkezés sokkjától, úgyhogy megküzdöttünk azért, hogy lefürödjön, eg egyen - meg aludni bírjon, nélkülem ugyanis nem akart elaludni.
Másnap reggelre már összeszedte magát, így kiderült, hogy alig beszél, ellenben a jelbeszédet ismeri, úgyhogy elvittük az apácákhoz, okítsák ki ők. Majd holnap reggel hazahozzuk.
Közben benéztünk Z-vel az antikvitásba Avrilhoz, majd szerzek onnan dolgokat szerintem.
Hervével, meg úgy tűnik, nem vagyunk beszélőviszonyban. Mióta .... veszekedtem (?) vele, azóta közvetlenül még csak nem is szóltunk egymáshoz. Pedig a parabolaantennánál pl. együtt szenvedtünk a dolgok kiadogatásán. Nem tudom, minek rágom ezen magamat. Namindegy.
Megjegyzések