Napok

Ketten is érkeztek a múlt héten, az egyik ugye Sabine, akit némi tanakodás után Z vett szárnyai alá, illetve Rémy, aki meg nagyjából JJ lakása előtt pottyant ki a feleségek, meg Renée ölébe, így Renée lett a mentora. Rózsaszín a srác szeme, meg festő volt, és Renée elhozta az albiba, hogy bemutassa neki a Smaragd udvart. Meg minket. Élmény lehetett, gondolom, mert Sandman is előkerült a szomszédból, és amúgyis, mindenki itt tobzódott nálunk. Hehe, tőlem kérni bemutatót az udvaromról... érdekes. Szerencsére megtalálta a fiúkat, ők meg Avril szerint könnyebben egy húrra pendültek a sráccal.

Péntek hajnalban megpróbálkoztam belépni Guidó álmába. Találtam a neten képet róla (a zenekaráról készült fotó, és felismertem rajta). Furcsa volt, már rögtön a legelején - szinte el is felejtettem, hogy álmodom, olyan valóságos volt a csatorna, ahova érkeztem. Elindultam, amerre Guidót sejtettem, rám támadott valaki a csatornaléből, úgy megkarmolt, hogy még ébredés után is látszott, szrencsére az álombéli alakomnál volt pisztoly.  Aztán mobilon csevegtem valakivel, akiről sikerült kiderítenem, hogy köze van az egészhez, hogy nem igazán Guidó álmát látom, hogy igazából egy hely, meg ilyenek. És átment a falon, engem is átvitt, aztán kirobbantotta a pince ajtaját, ahol az összevert Guio feküdt.

Sinclairnál aztán tanakodtunk a témán, de azon kívül, hogy talán a csatorna vagy a város szelleme, vagy okkultista mizériák során felébredt dolog, konkrétabban nem tudtunk meg róla mást. Vagyi, annyit, hogy jó eséllyel ott voltam valamennyire valóban, mert történt Lyonban a csatornában robbanás. Fasza.

Guidó végül hétfőn hívott, bár előtte már álmában sikerült ellenőriznem, h él. Azt mondta, elrabolták, fogva tartották, kórházba került, és kikerülte az arra vonatkozó kérdéseimet, h szerinte kik voltak. Vasárnap, hazafelé útba ejtem Lyont. Meglátogatom.

Csütörtökön az újak udvarválasztásának örömére buli volt nálunk, ahol legnagyobb döbbenetemre Hervé is megjelent, hozott nekem új plakátot, és kibékülést ajánlott. Döbbenetes a fickó. Nem tudok kiigazodni rajta, bár... nem is akarok. Hova lenne az izgalom az életemből.